Tantermek (majdnem minden tantárgynak)

A Gyógynövénytan és az Átváltoztatástan a szokásosan zajlott, csak beszélgettünk, hogy kivel mi történt a nyáron, szóval semmi különös. Viszont a harmadik óra. A Harmadik óra. Bűbájtan...
Idegesen doboltam a saját és Chase varázspálcájával a padon. Tudom, hogy nem dobütők, de... izgultam, na.
- Ha tönkreteszed a pálcámat, véged - közölte Chase, miközben lapozgatta az új könyvét. - Csak, hogy tudd.
- Oké, tessék, visszaadom - sóhajtottam és a saját pálcámmal folytattam a dobszólót.
- Köszönöm szépen, McGalagony proffesszorasszony - hallottam egy hangot az ajtó mögül. Fiatal férfi hang volt és mivel nem jött új diák, mindenképpen a tanár lehetett az.
- Sok szerencsét kívánok Önnek - hallatszott az igazgatónő hangja is, majd távolodó léptei arra utaltak, hogy a tanár úr az utolsó ideges simítások után be fog lépni az ajtón.
- Három... - kezdtem el visszaszámolni, mire a többiek elhallgattak. Mindig ezt csináljuk, ha jön a tanár, elkezdek számolni, hogy a jó osztály benyomását keltsük. Minek rögtön az elején elrontani mindent, ha ott van rá az egész tanóra? - ...kettő... - halkan felálltunk, de halkan folytatták a beszélgetéseket. Azért mégis kamasz diákok vagyunk, nem stréber katonák. - ...egy... - a kilincs lenyomódott és mindenki a belépő tanárra szegezte a tekintetét. Nem, ez nem szokásunk, viszont új tanár volt. Méghozzá milyen új tanár! Fiatal volt (huszas éveinek elején járhatott), szőkésbarna hajjal és mély, zöldes-barnás szemmel lépett be az osztályterembe. Meleg, barátságos mosollyal nézett körbe, majd felült a tanári asztalra.
A legtöbb lány (és néhány fiú) halkan vihorászott és sugdolózott. Chase oldalba bökött és amikor odanéztem, viszonoztam a "anyámezekalányoktotálkivannak" pillantását. De azért, be kell, hogy valljam... Merlin trottyos, pink bikinijére, baromi hű volt. Mármint érted.
- Üdvözlök mindenkit - szólalt meg. Mély hangja volt. - Julian Bailey vagyok, az új Bűbájtan- és SVK-tanár. Mivel ma egymás után lesz óránk, szeretném, ha ezt bemutatkozásokkal töltenénk. Természetesen szünetre elmegyünk közben és majd a másik teremben folytatjuk. Ki szeretne kezdeni?
Valamelyik plázacica (pink talár, most komolyan?) örömmel jelentkezett, hogy ő szívesen kezdené. De rögtön mások is jelentkeztek, amiből nagy veszekedés lett. Úgyhogy a végén névsor szerint haladtunk. Mivel a Stacks eléggé a végén van, nem kerültem sorra, de nem is bántam. Így lesz időm gondolkozni.
A teremből kilépve újra találkoztam a reggelis lánnyal.
-Hali! -rohant felém integetve. -Még a nevedet se tudom ám! Pedig azért nem ártana szerintem.
- Szia! - üdvözöltem (kulturáltan. Semmi bokszolás, semmi kézfogás). - Brianne Stacks, Griffendél. De hívj csak Bree-nek. Téged hogy hívnak?