Augusztus- Otthon, édes otthon - dobtam le a hátizsákomat, ami hangos robajjal ért földet. (Hát ja. Tágítóbűbáj mellékhatása, hogy elfelejted, hogy sokkal több dolog van benne, mint aminek tűnik.) - Szeretem Hawaiit, de azért sokkal jobb itthon lenni. Persze, hiányozni fog a hely, a hangulat, a...
- ...pultossrác? - fejezte be helyettem a mondatot Chase.
- Héééé... - vágtam hozzá a sapkámat. - Én csak...
- ...fülig belészerettem és atyaég, de jó a bicepszeeeee - próbált utánozni Adam, de az utolsó szótag valami rettenetes vihogó-visító hangba ment át.
- Idióták! És Chase, neked mi van a kis Kate-eddel? - néztem rá kihívóan.
- Héééé... - mondta most ő. - Megegyeztünk, hogy azt nem hozod fel többet.
- Megegyeztünk, hogy békén hagysz a pultossráccal.
- Ki az a Kate? - kérdezte értetlenül Adam.
- Gyerekek, Merlin trottyos gatyájára, most értünk csak haza! - lépett be Apu is az ajtón. - Nem hiszem el, hogy máris veszekedtek.
- Az egész Chase hibája volt! Ő kezdte az egészet! - mondtam gyorsan.
- Nem az érdekel, hogy ki kezdte, hanem az, hogy legyen vége! - feltolta a napszemüvegét a fejére. - Van két kérdésem, mielőtt még szétszélednétek a házban. Első: ki fogja elintézni a vacsorát?
- Bree a soros! - mondta rögtön Chase. - Mielőtt elindultunk én voltam, szóval ő jön.
- Argh... - morogtam. - Még csak öt perce sem értünk haza. Legalább kipakolhatok?
- Szerintem rendeljünk most kaját. Majd holnap főzöl - hagyta helyben Apu. Szeretem, mondtam már? - A második kérdésem: Na, Chase, akkor mi is van Kate-tel?
- Na, könyörgöm, valaki mondja már el, ki az a Kate!!! - háborodott fel Adam, miközben Chase hitetlenül nézett Apára és elkezdett magyarázni. És én, mint jó testvér, szintén beszálltam ebbe és megpróbáltam elmagyarázni Adamnek, hogy ki is az a Kate és miért fontos. Persze Chase folyton belekiabált, hogy nem is úgyvan, szóval gondolom, hogy mondanom sem kell, hogy hamarosan óriási káosz alakult ki. Mint ahogy az elején mondtam: Otthon, édes otthon!
Egy kép a nyaralásról (Chase és én táncolunk valamilyen hawaii-i zenére, az a kéz pedig Adamhez tartozik):